Pénzmágnes

Negyedik alkalommal szervezte meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Magyar Mágnás Egyesület a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem partnerségében a Pénzmágnes — Kulcs a gyarapodáshozközépiskolásoknak szóló, egyéni pénzügyi vetélkedő döntőjét 2016. november 25-én. 

A díjátadón minden résztvevő diák kapott egy ajándékcsomagot a BN Business cég felajánlásában, és egy könyvcsomagot az RMKT és Magyarország Konzulátusa ajándékaként. Az első öt helyezett egy-egy belépőt nyert a magyarországi Pénzmágnes Alapítvány nyári Életmód táborába, a legjobb négy diák pedig készpénzjutalomban is részesült: a legjobb eredmény 500 eurót (a Goodwill Consulting cég felajánlásában), a második helyezés 300 eurót (a Regio Consult Kft részéről), míg a harmadik hely 200 eurót (az Ariola és a Cosmetic Plant cégek felajánlásában) ért, a negyedik helyezett pedig 100 euró jutalommal térhetett haza (a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem különdíjaként). 

A pontszámok alapján a legjobb eredményt Dragomir Norbert érte el a nagybányai Németh László Elméleti Líceumból, őt követte Mózes Anna a Marosvásárhelyi Református Kollégiumból, míg a harmadik helyezett Pataki Balázs lett a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból. A negyedik helyezést Bűn Rudolf érte el a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolából, ötödik helyet Székelyudvarhelyről Szász Zsuzsa, a Tamási Áron Gimnázium diákja szerezte meg.

forrás:http://penzcsinalok.transindex.ro/hir/20161128-negyedik-alkalommal-szerveztek-meg-a-penzmagnes-kulcs-a-gyarapodashoz-vetelkedot

Refi Karaván Csittszentivánon

Október 30-án Csittszentivánra látogatott el a Refi Karaván. Egy kis műsorral készültünk a gyülekezet számára, hirdetve Isten hatalmas szeretetét, kegyelmét, áhítatos szívvel emlékeztünk a Reformációra.

Márton Előd iskolalelkész a prédikációban a következő fontos kérdést tette fel: valóban Isten nemzettsége vagyunk? Ebben a világban, ahol tombol a gyűlölet és szeretetlenség, valóban Isten nemzetsége vagyunk? Ezt követően a kis zenekarunk műsora mosolyt csalt az emberek arcára, úgy ahogy az énekek címe is igazolja: Uram tehozzád futok, élő vízre szomjazom; Sokszor úgy érzem, összeroskadom; Áldom szent neved; Jöjj itt az idő, hogy dicsérd. Az előadásunkon elhangzott Reményik Sándor Kegyelem című verse. Istennek legyen hála mindenért.

A gyülekezet műsorunk végén szeretetvendégséggel várt bennünket. A zenekar tagjai a következő személyek voltak: Nagy Ingrid, Deák Brigitta, Bodor Mercédesz, Bíró Apor, Csutak Norbert, Márton Előd és Birizdó Szabolcs, és nem kis segítséget nyújtott a csittszentiváni lelkész, Balogh Károly.

Soli Deo Gloria!

Birizdó Szabolcs - Mihály,

 

     XI beta

PADIF

2016. október 28-30. között zajlott a Szilágy megyei Szilácsehben a XVIII. alkalommal megszervezett országos diákszínjátszó verseny, a PADIF. A Refi Színpad vitorlát bontott, és nagy izgalommal nevezett be a megmérettetésre az Arc az álarc mögött című improvizációs játékával. 25 diákszínjátszó csapat vett részt a versenyen az ország minden magyarlakta megyéjéből.

A neves színikritikusokból, színészekből és „veteránnak” számító csoportvezetőkből álló zsűri II. díjban részesítette a Refi Színpad előadását. Ezen kívül Bartos-Elekes Imre a legjobb férfi alakításért kapott különdíjat, Becsky Panna pedig a legjobb női alakítás díjával térhetett haza.

 

A csapat további tagjai: Bakó Gabriella, Szombat Anett, Marton Zoltán, Mészáros Dávid, Barabás Annamária, Orbán Annamária, Vajda Eszter és Láng Borbála. Az előadás rendezője: Márton Csilla tanárnő.

Beta-összerázó kirándulás

2016. október 25-27 között, az Iskola másként hét keretein belül, a 10. és 9. beta közös osztálykiránduláson vett részt.

Kedd reggel indultunk a Kaufland parkolójából jókedvűen és kíváncsian, hogy milyen lesz az elkövetkező három nap. Első megállónk Torockó volt, ahol bementünk a múzeumba és az unitárius templomba. A múzeum udvarán volt, aki a favágást is kipróbálhatta. Megcsodáltuk Torockó csodálatos népviseletét, a szászok által épített házakat és a Székelykőt is, mely a falu felé magasodik. Betekintést nyerhettünk a kétszer felkelő nap országába.

Utána Nagyenyeden álltunk meg, ahol megnéztük kívülről a templomot (nagytakarítás miatt nem mehettünk be) és megcsodáltuk a nemrég felújított kollégiumot is. A kollégium ebédlőjében elfogyasztott ebéd után egy hosszabb utazás várt ránk Magyarigen felé. Kissé elgémberedett tagokkal, egyesek álmosan, szálltunk le a buszról Magyarigen gyönyörű, barokk stílusú temploma előtt. Míg a lelkipásztor a falu és a templom történetéről mesélt, fél szemmel a gyönyörű díszítéseket figyeltük. Indulásunk előtt pedig a templom orgonáját is megszólaltattuk. Alvincre megérkezve még megnéztük az ottani templomot és a vár romjait, utána pedig fáradtan, de jókedvűen foglaltuk el a szálláshelyünket a Bethlen diákszállón. Vacsora után fény derült arra is, hogy melyik 10. osztályos melyik kilencedikest „fogadta örökbe”, egyesültek a kis „családok”. Utána pedig az erre kijelölt szobában buliztunk, táncoltunk, nevettünk.

Másnap reggel, szerdán újból buszra ültünk, és a hideg meg az eső ellenére elindultunk Vajdahunyad fele, hogy az ottani várat is szemügyre vehessük, és még több képet készíthessünk. A hunyadi vár után (ahol kissé eláztunk, de ez senkit sem érdekelt különösebben) átmentünk Dévára és felvonóval felmentünk a szintén nemrég felújított dévai várhoz, melyet a hegy aljából nem is láttunk a leereszkedett felhő miatt. Mire felértünk egészen lassan az ég is kitisztult, és szemünk elé tárult a gyönyörű kilátás. Olyan érzésünk támadt, mintha a világ felett lennénk, hisz a 60 személyes buszunkat is csak pár centis játékautónak láttuk. Ebéd után a csapat két részre oszlott. Az egyik fele elment a bevásárló központba, ahol nézelődtek, moziztak, vásárolgattak, a másik fele pedig a dévai Aqualand-ben áztatta magát. Mindkét helyen mindenki nagyon jól érezte magát, sokat nevettünk s közben egyre jobban megismertük egymást. Úton a szállásunk fele a buszban csend volt, hisz mindenkit kifárasztottak a nap eseményei, és erőt kellett gyűjtenünk a folytatódó mulatozáshoz.

Csütörtök reggel mindenki összepakolt, és hamarosan elindultunk hazafele. De előtte még volt pár megállónk. Gyulafehérváron megnéztük a központ egy részét és bementünk a katolikus templomba, ahol énekelve dicsőítettük az Urat. Egy hosszabb utazás után Medgyesen álltunk meg, ahol szétszéledtünk, s miközben a városban nézelődtünk, ennivalót „vadásztunk”. Utolsó megállónk pedig Berethalom volt, ahol megcsodáltuk Erdély egyik legszebb erődítmény templomát.

Délután hat óra táján érkeztünk haza a Kaufland parkolóba, fáradtan, de jókedvűen, tele élményekkel, és megtelt telefon memóriákkal.

Köszönjük szépen a tanárainknak, hogy lehetővé tették ezt a kirándulást, és hogy lehetőséget adtak arra, hogy a két osztály jobban megismerje egymást.

Simon Dorottya,

 

IX. beta