Hosszas készülődés, és különböző szervezési nehézségek leküzdése után, végül is sikerült megvalósítani a hatodikos és hetedikes Refisek magyarországi kirándulását.

November 1-én érkeztünk meg Sátoraljaújhelyre, ahol remek szállást kaptunk a Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontban.

Mindenekelőtt a helyi nevezetességet, a sátoraljaúhelyi Szár-hegyen kiépített úgynevezett Magyar kálváriát másztuk meg. A Magyar Kálvária örök mementója a trianoni döntésnek, nemzetünk feldarabolásának. A trianoni békediktátum után megmaradt városok közül Sátoraljaújhely szenvedte el a legnagyobb csapást, ugyanis az új határral – a hajózható folyónak titulált Ronyva-patakkal kettészelték a várost. A Szár-hegyen 1936-ban adták át a Szepesi Bódog piarista tanár elképzelése alapján országos közadakozásból épített 14 stációt, melyek az elcsatolt magyar városoknak állítottak emléket. Két évvel később az államalapítás 900. évfordulójára emelt Szent István kápolnával bővült az emlékhely. E nemzeti zarándok helyet a kommunisták lerombolták, majd a rendszerváltozás után – szintén közadakozásból – újjáépítették. Iskolánk igazgatója, Benedek Zsolt vezette a történelmi kalandot, stációnként ismertette a jelzett történelmi események jelentőségét. Ezt követően, a délutáni programot a sportnak szenteltük, ugyanis a táborközpont kínálta lehetőségeket kár lett volna nem kihasználni, egész délután foci- és kosármeccsek követték egymást.

Másnap meglátogattuk Magyarország és Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb állatkertjét, Nyíregyházán. A Nyíregyházi Állatpark a várostól 5 km-re a sóstói üdülőövezetben található, ahol strandfürdő, falumúzeum és egy parkerdő nyújt kikapcsolódást az idelátogatóknak. Az Állatpark ebben a természetes háborítatlan környezetben kapott helyet egy tölgyerdő mélyén. A 30 hektáros területen világrészek fogadják a látogatókat hogy végigjárhassák a Földet, megfigyelhessék miként élnek a világ különböző vidékein az állatok. A Nyíregyházi Állatpark, mely 2015-ben, 2018-ban és 2020-ban elnyerte Európa legjobb állatkertje címet, rendkívül különleges állatgyűjteménnyel rendelkezik, tulajdonképpen Európa legszámosabb állományát tudja magáénak, ami méltán emeli világszínvonalúvá. Nem csoda, hogy csapatunk számára majdhogynem egész napos programot kínált a látványosság.

Persze, ez a nap is rendkívül színes és dinamikus sportvetélkedőkkel ért véget a táborközpontban.

Pénteken, november 4-én, kirándulásunk utolsó napján látogattunk a “református Rómába”, Debrecenbe, ahol elsősorban testvér iskolánkban, a több évszázados múltú Református Kollégiumban vezettek végig. Dokumentálhatóan 1538-tól működik a Debreceni Református Kollégium, melyet a „szegények iskolájának” is neveztek, mert tudatosan hívogatta falai közé a legszegényebb szülők gyermekeit is. Taníttatásuk költségeit a város polgárainak és más tehetős támogatóknak az adományai mellett saját munkájukkal fedezték – ezért is hirdeti öles betűkkel hitvallásukat az épület homlokzatán: orando et labornado, vagyis imádkozzál és dolgozzál, avagy imádkozva dolgozz. Híres diákjai voltak többek között: Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Szabó Lőrinc.

A gyerekeknek alkalma nyílt megtekinteni a híres kristálygyűjteményt is. Majd kihagyhatatlan stáció volt a református Nagytemplom, mely tulajdonképpen Magyarország és a Kárpát-medence legnagyobb református templomának számít, tornyából pedig gyönyörű a kilátás Debrecen városára. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét. A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak. A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere.

Ezúton mondok köszönetet Kollégiumunk igazgatójának, Benedek Zsoltnak, illetve a szülőknek, akik ránk bízták gyerekeiket. Összegezve: annyira jól sikerült ez a látványos, gazdag programú kirándulás, hogy máris tervezzük a következőt!

Gerendi Tímea Ramona és Szász Szilárd tanárok