A  XXII. Kárpát-medencei Református Középiskolák Találkozójára került sor július 6 – 9 között amelyen a Marosvásáhelyi Református Kollégium képviseletében részt vett az alkalmon Benedek Zsolt igazgató úr, Márton Előd iskola lelkész, valamint két jövendőbeli 12.-es diák, Birizdó Szabolcs a teológia és Becsky Panna a társadalomtudomány- intenzív angol osztályokból.

A hosszú út kissé kimerítő volt számunkra, de a megérkezésünk utáni meleg, szívélyes fogadtatás mindent kárpotolt. Az ismerkedést mi már az út során elkezdtük Szabival, mivel az nagyenyedi kollégium diákjaival és tanárnőjével együtt utaztunk.  Megérkezésünkkor egyből a regisztrálási asztalokhoz irányítottak minket, ahol megkaptuk a refitalis karpereceinket és a kis ajándékcsomagot melyben a találkozó polója, egy Nagykőröst bemutató füzet és programfüzet volt. Szállásunk átvétele után elindultunk sétálni, felfedezni a környéket, mivel a nyitó áhitatig bőven volt még időnk. A nyitó áhitaton már a körülöttünk ülőkkel beszélgetésbe elegyedtünk és megbarátkoztunk, így az azt követő vacsorán már egy-két emberrel újdonsült barátnak nevezhettük egymást. A vacsorát követően a diákoknak egy zenés, gitáros est volt, majd 4 csapatra osztva ismerkedős játékok.

 

A tanárok addig a “Pedagógusoknak lenni jó a ”Z” generáció korában” című előadáson vettek részt.

Másnap a menzás reggeli után mindenki felöltötte az ünneplő ruháját, mi természetesen a fehér-feket öltözékünket és a refis nyakkendőnket. Lassan de biztosan elindult a zászlós felvonulás rendőri kísérettel egészen a református templomig.

Útközben az ember többször is érezhette azt, hogy olyan mintha legalább valami celeb lenne, mivel minden lépésünket lencsevégre vették. A templomozás előtt még a városházánál közös csoportkép is készült majd a zászlótartó diákok és tanáraik egyaránt bevonultak a templomba ahol előkészültek Isten ígéjének befogadására.

A szertartás lejárta után sor került a zászló átadásra, amikor is a XXI. találkozónak otthont adó tatai gimnázium igazgatója átadta a nagykőrösi gimnázium igazgatójának a találkozó zászlóját. Pár eligazítás után volt aki a református templom bemutatásának előadására,  toronylátógatásra vagy a gimnázium történetének  meghallgatására ment. Ebéd után indultunk Ceglédre a Ceglédi Gyógy – és Strandfürdőre, a tanárok csak később érkeztek meg a fürdőre, ők még előtte meglátogatták a Ceglédi Református Templomot és a Dobmúzeumot is. A diákok a borús idő ellenére is felszabadultan, mondhatom önfeledten, mint a kisgyerekek szórakoztak a fürdő nyújtotta lehetőségekben. Személy szerint a  kedvencem a körmedence volt,  melyben nem lehetet megállni, mert az erős sodrású víz vitt körbe, valamint a vízicsúzda, melyről ahogyan az ember a vízbe érkezett óriásit csobbant. A vacsorát is a fürdő területén fogyasztottuk el, a paprikás gulyáslevest. Hazatérve a diákok vagy táncházba vagy filmklubba mentek. Így volt aki a port verte  lábaival és volt aki pattogatott kukoricát ropogtatott az este folyamán. Mindezek után mivel már gyarapodó baráti körünk volt, és mivel még nem voltunk elég fáradtak, így összeültünk az aulában és önfeledten játszodtunk, hiszen mi csakis így tudtuk zárni a napot.

A szombati napunk nagyon érdekesen telt el, legfőképpen a délelőtt amikor Arany János nagykőrösi életével és munkásságával ismerkedtünk. Meglátogattuk a híres Arany múzeumot, ahol a részletes kiállításnak köszönhetően Arany János életéről olyan dolgokat, tényeket is tudhattunk meg, amit például irodalom órákon nem említenek nekünk. Ott betekintést nyerhettünk az Arany korabeli iskolába, beülhettünk a korhoz hűen berendezett osztályterembe a kis padokba is.  A délelőtt második  felében pedig magát a kultúrális várost ismertük meg. Délután, nem sokkal ebéd után lovaskocsikkal indultunk a Pusztai tölgyesek  Pálfájába, amely egy oktatóközpont is egyben. Ott íjászkodás, kenyérlángos sütés,  gyógynövény túra, madárles valamint geo előadás várt bennünket.  Az estét pedig egy fergeteges bulival zártuk, mi diákok a Toldi aulájában, míg a tanáraink az Arany gimnáziumban töltötték az időt. Tudtuk, hogy utolsó este együtt, és mivel már rengeteg barátra tettünk szert, nem is hagytuk szomorkodni a kedélyeket, mindent bevetve szórakoztunk, táncoltunk és még komoly témákról és érdekességekről is beszélgettünk.

Vasárnap már éreztük a búcsú  közeledtét, de a találkozó pólójában  elmentünk a nagykőrösi református templomba egy hálaadó istentiszteletre mely a találkozó záró alkalma is volt egyben. Majd nehéz szívvel, de forró és többször ismétlődő ölelések és belénk pecsételődött puszik sokasága közepette elindultunk haza.

 

Soli Deo Gloria, hogy ott lehettünk és csodás élményekkel térhettünk haza hajlékainkba!

Becsky Panna, XI. Alfa

Birizdó Szabolcs, XI. Beta