Református Kollégium

 A 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes program Németországból indult 2002-ben. Célja hogy a projekttel minél több fiatalt bevonjanak a társadalmi, közhasznú tevékenységekbe, hogy ott segítsenek  a fiatalok, ahol szükség van rájuk, megtapasztalhassák a közösségi munka erejét és  rádöbbenjenek, hogy jót cselekedni nagyszerű érzés. Ugyanakkor felhívja a társadalom figyelmét a fiatalokban rejlő erőre, elköteleződésre, lelkesedésre. 2002 óta több más ország is csatlakozott ehhez a programhoz és szombaton, október 13-án mi is, refis diákok is csatlakoztunk a programhoz Márton Előd tanár úr és felesége vezetésével.

 

  Reggel 9-kor az iskola előtt gyűlt össze a jókedvű csapat. Utunk a református temetőbe vezetett, hogy kitakarítsuk, rendbe hozzuk iskolánk volt tanárainak a sírjait. Ebben Szabó András bácsi, az Öregdiákok Baráti Körének a tagja volt segítségünkre. András bácsi körbevezetett a sírkertben és megmutatta azon tanárok sírhelyeit, akik sokat tettek az iskoláért.

 

Mindegyik sír felett mesélt nekünk az illető tanár személyiségéről, munkájáról. Egy-egy név már sokunk számára ismerősen csengett, mint például a Bolyaiak neve vagy Koncz József neve, aki többek között papírra vetette iskolánk történetét. Ugyanakkor tudásunk új nevekkel is gazdagodott, mint például Dr. Kozma Béla tanár úr nevével, aki kiharcolta hogy az iskola Bolyai Farkas nevét viselhesse. Ezen túl megtekinthettük 5 püspök sírját, akiket szintén itt helyeztek örök nyugalomra.

A rövid bemutató után a lelkes csapat munkához is látott. Mindenki kesztyűt húzott, seprűt, gereblyét ragadott, összeszedtük a sírok körüli száraz leveleket, kitéptük a gyomokat, eltávolítottuk a pókhálókat, mohákat, megtisztítottuk a sírkőveket. Mindezt jókedvűen tettük, egymással beszélgetve, vidám hangulatban.

 

A temető takarítás pár órája szinte észrevétlenül telt el. Közben elmélyült bennünk a tisztelet iskolánk volt és jelenlegi tanárai iránt. Biztos vagyok benne, hogy senki sem bánta meg hogy eljött! 

Simon Dorottya,

XI beta